Gyakran előfordul, hogy a szülők nem megfelelő viselkedés vagy rossz magatartás miatt kiabálnak a gyermekeikkel. Az ordibálás súlyosan károsíthatja a gyermek önértékelését és ezért kerülnöd kell őket.
Még ha nem is bánja, rendszeresen kiabáljon egy gyermekkel Hosszú távon ez számos érzelmi és pszichológiai károkat okozhat Önnek.
A sikítás mint pszichológiai bántalmazás
Bár eleinte nehéz elhinni, a sikítás egyfajta pszichés bántalmazás a gyermek számára. A szülőknek mindig nyugodtnak kell maradniuk és kerülniük kell a sikoltozást a gyermek nem megfelelő viselkedése miatt.
Nem szükséges ekkora végletbe kerülni, mivel a gyermek a szülők kiáltásaival többet szenved, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. Nincs értelme kiabálni vele néhány percig, hogy bocsánatot kérjen, mivel a kár bekövetkezik.
A sikítás problémája, hogy ma társadalmi szempontból jól tekintik. Senki sem lepődik meg, ha látja, hogy egy szülő kiabál a gyermekével. Megállapították azonban, hogy a sikoltozás negatívan befolyásolja a gyermekeket. A problémák különféleek, akár iskolai szinten, akár a kicsi viselkedésében.
A gyermekekkel való kiabálás következményei
Normális, hogy ha a szülő rendszeresen és folyamatosan sikít, akkor a kicsi látja, hogy aláássa önértékelését és magabiztosságát. Ez elég komoly viselkedési problémákhoz vezet. A sikoltozás súlyos érzelmi következményeket hagy maga után, különösen, ha ez nagyon gyakran történik.
Nem jó dolog olyan otthonban nőni fel, ahol a visítás nappali fényben van és gyakori. Hosszú távon a kicsi elhiszi, hogy a sikoltozás normális, és a mindennapi életükben felhasználható.
Kiabálás nélkül oktass
Az oktatásnak kommunikáción és párbeszéden kell alapulnia, valamint értékrendet kell nevelnie a gyermekben. Mindenkor kerülni kell, az ordibálást a gyermekek viselkedésének korrekciójának eszközeként. A szülőknek soha nem szabad elveszíteniük az irányítást és nyugodtaknak kell maradniuk. Ez meglehetősen bonyolultnak tűnhet, különösen, ha a gyermek nem viselkedik jól, vagy nem veszi figyelembe a szabályokat.
Tudnia kell, hogyan lehet megállítani a haragot, és más megfelelőbb oktatási eszközöket kell választania. Mint fentebb már említettük, a szokásos sikítás károsítja a kicsik önértékelését, ami negatív hatással lesz személyiségük fejlődésére. Sajnos a minták megismétlődnek, és ha egy gyermek olyan házban nő fel, ahol a sikítás normális, akkor szinte biztos, hogy felnőttként sikoltozással saját gyermekeit oktatja.
Végül, nem kell kiabálással nevelni. A gyermekekkel szembeni érzelmi bántalmazásnak tekintik őket. Hosszú távon ezek a sikolyok negatív módon befolyásolják a ház legkisebbjének viselkedését és viselkedését.